Csirimojó Kiadó → Anyagválasztásában és méretében is kitűnik kategóriájából. Az átgondolt tervezői koncepció visszahozza a régi időkborítóit, a belívben azonban újítani kíván.Szokatlan tördelése egyrészt üdítő, másrésztbosszantóan papírpazarló és nem támogatjaaz olvasást. Ahogy a mutatós szakaszolónégyzetek is inkább kizökkentenek, mintsemsegítik az értelmezést. A tipográfiája, a papírés a kötés kellemes. Megpróbált más lenni,és ez sikerült is.

Czakó Zsolt → Mindenből pont annyi, amennyi kell.

Barbora Müllerová → Az egyszerűségben nagy erők rejlenek. Jól tervezett tipográfia érdekes ötletekkel, remek papír- és formátumválasztás, fiatalos és friss, mégsem tolakodó megjelenés. Az egyetlen fenntartásom azzal kapcsolatos, hogy a törzsszövegbe ékelt jegyzetek nem akadályozzák-e a nehéz, elméleti szövegek megértését. 

SUBMACHINE → A fotó / digitális illusztráció / absztrakt festmény Bermuda-háromszögéből szabadulni képtelen, magyar szépirodalmi könyvborító nyugodt és derűs ellenpéldája. A kiemelkedő színvonalú összképből talán csak a kiadói logotípia lóg ki kissé, a kartonált fedél pedig elbírt volna valamivel szélesebb fület. 

Sipos Máté → A No Roomra inkább a klasszikus megközelítés jellemző, ezért sem volt könnyű összemérni a populárisabb formanyelvvel dolgozó könyvekkel. Ilyen esetekben a fő kérdés így alakul: sikerült-e a tervezői vállalást maradéktalanul teljesíteni? Tipográfiai és könyvkötészeti szempontból egyaránt igen a válasz, nem mellékesen az alkotói figyelem (és fegyelem!) a teljes kötetet végigkísérte.

Viski Noémi → Könyvtárgyként megfelelően működő, jó tapintású kiadvány. A tervező következetesen vitt rajta végig egy visszafogott, az idei szépirodalmi felhozatalból azonban mégis kitűnő vizuális nyelvet.