Bakos Katalin → Könyv-e egy forgatókönyv? Könyv-e a szöveg nélküli montázsok, skiccek, megjegyzések, standfotók füzére, a szöveget széttördelő kollázsok alkotta képregény, a kép-esszé? Úgy döntöttünk, igen. Speciális könyv, egy film képi és gondo­lati világának, atmoszférájának a kivonata, egy másik médiumban, a kemény fedelű könyvben, amelynek a szöveg itt csak egyik eleme. A filmtől eltérően oda-vissza pörgethető, meg-megállít­ható. Földényi László filozofikus esszéje sorvezető a különböző képalkotó módok és a történelem eme szövevényében. A szo­ká­sos kategóriákon kívül eső „egyéb” csoport versenyzői közül az Árva bizonyult tartalmában, szellemében a legfajsúlyosabbnak.

Hurrikan Press → A filmkönyv furcsa műfaj, de a tervezőt láthatólag hagyták kísérletezni, ami az anyagnak is nagyon jót tett. Izgalmas tervezői megoldások, körültekintő papírválasztás, a ragasztatlan könyvkötő vászon borító mindenkit elbűvölt a zsűriben. A beragasztott matricákkal kapcsolatban megoszlottak a vélemények, nekünk ebben a kontextusban kifejezetten tetszettek ezek a megoldások is.

Kozma Dániel → A tervező tudatosan és érzékenyen használja a különleges anyagokat és kötészeti megoldásokat. Nem hivalkodik, csak annyira tér el a megszokottól, amennyire az a könyv saját világát támogatja. Minden részlet átgondolt és gondosan kidolgozott. A belíveken a képek, szövegek, forgatókönyv lapok és matricák nem gyűjteményként jelennek meg, hanem egymáshoz szervesen kapcsolódnak. A könyv nem dokumentumként, hanem önálló alkotásként működik.

Laki Eszter → Formai határokat feszegető könyv-vízió formabontó, apró részletekkel.

Szmolka Zoltán → A tőlem távol álló tartalom ellenére nem tudtam otthagyni ezt a könyvet. Többszöri visszatérés után elkezdtem értékelni a kötészetbe tett munkát, ahogy elkezdett feltűnni, hogy az itthoni könyvkészítési gyakorlatot és lehetőségeket ismerve mennyi kísérletezés eredményeképpen készülhetett el ez a könyv. szinte minden elemében tartalmaz valami egyedi megoldást, kezdve a kötészeti vászon szimpla védőborítóként használatával, egészen odáig, ahogy a gerincre kerülő filcanyag került a könyvtest és a sapkázás közé. Mindezt úgy, hogy nem ezek a megoldások akarják elvonni a figyelmet, hanem harmóniát alkotnak a belívekkel.

Török András → Ez kiadvány egy filmhez készült kiállítás kata­lógusának indult, de végül annál sokkal több lett. Egy önálló, tökéle­tesen besorolhatatlan mestermű. Fel lehet sorolni a hozzávalókat,
de nem érdemes. Kapocs a múlt, a jelen és a jövő között, alapkuta­tás az emlékezet, a design és a nyomdatechnika területén. Az ilyen kiadványok miatt érzi az ember, hogy a könyvtervezésnek van jövője.

Virágvölgyi István → Salát Zalán művészkönyve szakít a klasszi­­kus könyvtervezői eszköztárral, hogy egy mélyen szubjektív, vizuális utazásra hívja az olvasót. A kiadvány érzékeny és formabontó vizuális miliője néhol a végletekig fokozza az érzelmi hatást, mégis mindvégig megőrzi közvetlenségét. A kötet különleges erénye, ahogyan a filmbeli múltat megidéző képi világot néhány tűpontos, modern tervezői gesztussal a mához kapcsolja. A technikai megoldások és a kivitelezés kérlelhetetlen precizitása pedig nem ismer kompromisszumot – minden részlet a művészi víziót szolgálja.